A kutatások alapján már az ősidőkben is megfigyelhető volt.Kezdetben természetesen nem cipődivatra kell gondolnunk,hiszen az első lábbelik viselet inkább szükség volt,mint divat.
A lábbbelit kezdetben csak ráerősítették a lábbra,melyre eleinte állatok bőrét használták,majd késöbb fadarabokat is használtak.Szerepük a láb megvédése,óvása volt a talajtól,az időjárástól,
mivel a kezdeti időkben a láb sok hatásnak volt kitéve.Az állatok bőrének széleskörű felhasználása lehetővé tette a különböző szakmák,majd iparágak kialakulását és fejlődését.
Természetesen a külöböző területeken élő embereknél,népeknél különböző képpen alakult ki a lábbelik viselete és elkészítése,más-más anyagok felhasználásával,pl. növényi rostokból készítettek lábbelit.
Az egyiptomi kúltúrában a saruk ,szandálok viselete terjedt el,viszont ezeket a lábbeliket elsősorban férfiak hordták,a nők labaikat színes karperecekkel díszítették és mezítláb jártak.
A háborúk idején az asszírok és perzsák harisnyához hasonló hosszúszárú cipőt hordtak, de ennek ellenére még a legtöbben a szandál viseletét részesítették előnyben.
A rómaiak cipődivatjában a legmeghatározóbb viselet a szandál és a vastag talpú calcaust volt.A cipők viselete és divatja tükrözte a rangbéli különbségeket is.
A patríciusok cipője vörös bőrből készült ,melyet elefáncsontból készült dísszel ékesítettek.A plebejusi rómaiak fekete cipőt hordtak,melyet hasonlóan díszítettek.
A nők cipődivatjában megtalálhatóak voltak a különböző gyöngyökkel ékesen díszített cipők is. A légiósok szegekkel kivert calcaust hordtak.
A fejlődés üteme
Középkori cipők
A középkori cipődivatban alakultak ki a csőrős,hegyes orrú cipők viselete.A cipők orrának hossza jelezte a viselőjének társadalmi rangját,bár a járást eléggé megnehezítették.
Változást a reneszánsz korszak hozott a cipők világába, mely természetesen Itáliából indult útjára.A férfiak viseletében megjelentek a széles orrú cipők,a nők viseletében megjelent
a magasított sarok,amit a cipő talpára erősített fatalppal értek el.A cipők nemcsak divatosak voltak hanem praktikusak is,megkönnyítve a közlekedést az utcákon,melyek ebben az időben igencsak piszkosak voltak.
A kínaik cipődívatjában jellemző fa sarok és talp a jellegzetes tipegést segítte elő.A szebb lábforma és kis lábméret kialakítása céljából a kislányok lábát drasztikus eljárásnak vetették alá,pólyába gyömszölték,
hogy így alakítsák ki a kívánt lábformát. A hazai cipő divat kialakulásában döntő szerepet játszottak a különböző népek befolyásai.Pl.Mátyás király idejében az olasz,majd késöbb a török hódoltság is.
Az egyszerű embereknél a legkedveltebb lábbeli a bocskor volt,majd idővel a hosszúszárú csizma viselete alkult ki. A XVII.szátadban meghatározó volt a magas sarok,alkalmazása és használata,
mely elérte akár a 15 cm is.A férfiak divatjában megtalálható volt még a hivalkodóan díszített csizma is.A XVIII.sz-ban a cipők divatja kissé átalakult,jellemző volt a puhatalpú,lapos papucscipők viselete.
Napjaink cipődivatjában szinte mindegyik kor cipő divatja megtalálható,melyet a tervezők előszerettel alkalmaznak isí így évszakokhoz alakalmazkodva,alakmalomhoz illően tudunk válogatni a cipők színes tárházából.
